Immár hetedik alkalommal került megrendezésre a nyugati régió nyári ifjúsági, zenei fesztiválja, tábora, szabadegyeteme a Komáromi járásbeli festői kisközség, Martos szívében az immár megépült községháza és Esterházy Akadémia épülete szomszédságában a majdani martosi népfőiskola, rendezvényliget és szabadidőpark helyszínén. Az idei program is bő kínálatát adta az okosodni, szórakozni, sportolni, vagy csupán a festői környezetben pihenni vágyó sokaság számára, hogy a nemzetépítő munkából, a konzervatív, nemzeti értékrendet megerősítésének feladatából ily módon is kivegye a részét. Értve ezt főként a jövő zálogának tartott felvidéki fiatalságra, egyetemi ifjúságra.
A nyitónap fénypontja, az év első számú felvidéki politikai fóruma ezúttal is a fővédnöki kerekasztal volt, ahol a politika és a közélet aktuális eseményei mellett szó esett a jövőbeni stratégiáról is, amely szavatolhatja a magyarság felvidéki megmaradását, politikai súlyának megőrzését.
Sajnos ezúttal Kövér László egyéb, fontos aktuálpolitikai teendői miatt nem tudott személyesen részt venni a fórumon, de lélekben bizonyára jelen volt, hiszen a martosi szabadegyetem szinte tiszteletbeli keresztapjának tekinthető.
Gubík László, a szabadegyetem főszervezője ezúttal a többi szokások vendéget köszönthette a helyszínen és a beszélgetés koreográfiája is hasonló volt mint a korábbi években. Első körben Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke és Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja elnöke az eltelt egy év eseményeit, tanulságait összegezték, ki-ki a saját posztja, feladatköre vonatkozásában, majd rátértek a felvidéki magyarság túlélési és megerősödési stratégiájának kibontására. Számos nagyobb ívű, konkrét nemzetstratégiai elképzelés is elhangzott, főként Szász Jenőtől, de a felvidéki etnikai politikában érdekelt közeg leginkább Menyhárt József politikai helyzetértékelésére és főként a 2020-as parlamenti választásokra vonatkozó iránymutatására várt leginkább. Az MKP elnöke a martosi fórumon őszintén és önkritikusan beszélt az elmúlt egy év jó és rossz döntéseiről, pozitívumairól és hiányosságairól. A jövőre nézve pedig egyértelmű irányt szabott meg, amit röviden és leegyszerűsítve talán így összegezhetnénk: Vagy egységesek leszünk, vagy nem leszünk! Fokozatosan elenyészünk.
Véleménye szerint ugyan is jelenleg egyik politikai szubjektum sem képes önállóan mandátumot szerezni, így szinte kötelességük az érintett pártvezetőknek egyességre jutniuk és egységbe kovácsolniuk minden meghatározó és a felvidéki magyarság szimpátiáját bíró egyént, legyen az pártpolitikus, önkormányzati vezető vagy szereplő, megbecsült szakember vagy civil véleményformáló. Mivel, ha a következő választást is elbukjuk, fokozatosan a teljes csüggedés vesz erőt rajtunk és a szlovák nemzetpolitikai sakkjátszma súlytalan szereplőivé válunk.
Mondandóját harsány taps fogadta és hallgatósága vélhetően támogatta az elhangzott egyesüsési koncepciót, hiszen a végén, amikor tér nyílt arra, hogy a közönség soraiból is kérdések, felvetések hangozzanak el, akár kritikus megnyilvánulások is, senki nem élt ezzel a lehetőséggel. Úgy tűnik tehát, hogy valahogy belül mindenki érzi, hogy a helyzet komoly és a megnyugtató eredmény érdekében most bizony senki sem lehet túlzottan finnyás. El kell fogadni a sajnos sokak számára keserű, amolyan szájhúzogatós status quo-t és egy-két békát lenyelve elindulni a jövő évtizedek békésebb és sikeresebb politizálása, az értelmesebb és jobb felvidéki magyar jövő irányába!
A fesztivál programját ITT tekinthetik meg.
Megjegyzés küldése