Az idén újra megszámoltatunk


A napi politika újabban lezüllött, elsekélyesedett és bizonyos elemeiben eljutott a közösségi médiában tapasztalható szintre, ami egy brekegő kétéltű alsó fertálya alatti nívót jelent. Az én olvasatomban mindenképp.

A szerény politikai koncért a felvidéki magyar fertályon immár négy markánsnak mutatkozó szereplő viaskodik. A népszámlálási vitába beszállt Gyimesi képviselő úr is, és az összefogásos fiúk és lányok is elkezdték sajátosan értelmezni a korábbi egyezségeket. Tudniillik pont ők voltak azok, akik tűzzel-vassal igyekeztek kiűzni a politikai pártokat a népszámlálási kampányból. Erre láss csodát: Mózes Szabolcs értelmezésében a napi politika más, az szerinte nem számít politikai beavatkozásnak abba a témába, aminek kommunikálását ők korábban nagy hanggal a kizárólag az erre a célra létrehívott (az MKP kezdeményezésére) közös civil-társadalmi-vallási-politikai fórumra bíztak volna.

A népszámlálás időpontjának kitolása kapcsán volt is egy közös kezdeményezés, egy levél a miniszterelnöknek címezve, de ez valahogy nem szólt akkorát, mint a napokban zajló politikai vita. A határidőt a kormány törvényi módosítás által ki is tolta késő őszig, de a második nemzetiség kérdése körül továbbra is forrnak az indulatok és nincs egységes álláspont.

De, hogy érthetőbben fogalmazzak: arról van szó, hogy a tízévente esedékes népszámlálást az idén először elektronikus úton kell majd lebonyolítani. Ez annyit tesz, hogy mindenki maga vagy a családtagok, rokonok segítségével kitölt egy internetes kérdőívet. Az én megítélésem szerint ez a nagy többségnek nem okoz majd gondot. Persze vannak olyanok, idősebbek és néhány fiatalabb is, akik elzárkóznak az internet, a számítógép és az okoseszközök használatától. Az okokat most ne firtassuk. Vagy egyszerűen olyan helyen és/vagy közegben élnek, ahol ezt lehetetlen megvalósítani. Nekik segítenek majd az önkormányzat által biztosított kérdőív-kitöltési pontok és a házhoz hívható kitöltési asszisztensek. Ők kezdik meg a munkájukat április elsejétől és végezhetik majd egészen október végéig. Azok, akik képesek elektronikusan, önállóan kitölteni az űrlapot, már február 15. és március 31. között megtehetik ezt.

A határidő kitolása körül nem volt vita, kezdeményezhette volna a dolgot akár Bugár Béla is, akkor is minden releváns politikai szubjektum támogatta volna a kérést. Ennek szellemében orvosolta a helyzetet a kormány is, gyorsított eljárásban változtatva a korábbi törvényen. Jó és logikus döntés született, hiszen fontos, hogy a járványhelyzet súlyossága miatt, a személyes kapcsolat kerülése érdekében az év első felében ne veszélyeztessük a legsebezhetőbb korosztályt (meg lehetőleg senkit), hiszen nyárig, koraőszig még nem lesz a közösségi immunitás eléréséhez szükséges számú ember beoltva. Ez egy politikai, társadalmi sikertörténet, amiből az MKP is aktívan - nem hangoskodva, kapkodva és csapkodva -, kellő szakmaisággal megalapozva, kivette a részét.

A népszámlálási vita másik vetülete - a második nemzetiség megadásának szükségessége, illetve hatása kapcsán - már sokkal nagyobb politikai hullámokat kavart, és ez ügyben nincs is egységes álláspont a felvidéki magyar pártok között. A vita ennek kapcsán csak a napokban lángolt fel igazán, amikor Mózesék pártja (ismét magánakcióként) szövetkezett Gyimesi Györggyel (OĽaNO) és arra kérték a kormányt, hogy rendeleti úton utasítsa a statisztikusokat a második nemzetiségre vonatkozó kérdés kivételére a kérdőívből. A felvetés természetesen támogatandó, de kicsit úgy tűnik, mintha az utolsó pillanatban ébredtek volna fel a kezdeményezők. Részemről érthetetlen módon, hiszen az MKP, a Híd és az Összefogás egy KÖZÖS levélben már ősszel kérte a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalát arra, hogy adjon egyértelmű magyarázatot a kérdőív feldolgozási módszertanával kapcsolatban, de sajnos e kérdés kapcsán kitérő választ kaptak. Így, mivel nem tudni pontosan, hogy a második nemzetiség értelmezése és statisztikai besorolása miként befolyásolja majd nyelvi és nemzetiségi jogainkat, a második nemzetiség kérdését illetőleg az MKP is arra az állaspontra helyezkedett, hogy a félreértések és félremagyarázások elkerülése miatt inkább tényleg vegyék ki az érintett kérdést az ívből. Vagyis itt sem a tartalommal van gond, a problémát ez esetben is a forma, mármint a kérés felvetése és kommunikálása jelentette.

A Híd párt más állaspontra helyezkedett ez ügyben, érthető módon, hiszen a második nemzetiség megjelölésének lehetőségét az ő szakembereik szorgalmazták. Elmondásuk szerint azért, hogy a vegyes családban élők és a félig vagy egészen asszimilálódott emberek is kinyilváníthassák kötődésüket szüleik, őseik nemzetéhez. Ezzel nem is lenne semmi baj, ez egy jó kezdeményezésnek tűnhet, pláne tudva azt, hogy például Magyarországon és Csehországban is ez a gyakorlat. Csakhogy a statisztikusok nem tudtak, vagy akartak nyilatkozni arról, hogy a feldolgozás kapcsán esetleg nem történik-e meg az, hogy mondjuk a magyar nemzetiséghez csak azokat sorolják oda, akik második nemzetiséget egyáltalán nem adtak meg. Magyarán a szlovák nemzethez való kötödés, a második nemzetiség megjelölése által, nem eredményezi azt, hogy velük már nem számol majd az állami apparátus az adott nemzethez tartozóként. Így számos billegő község és város kerülhet a magyarok arányát tekintve a 20%-os küszöb alá, elvesztve ezzel nyelvi közösségi jogait.

A Híd azt vallja, hogy ez a kérdés orvosolható, csupán egy kormányrendeletnek kell születnie arról, hogy miként értékelik majd és miként sorolják be a második nemzetiséget megadó személyeket. Ha garantálható a számunkra nem előnytelen eljárás, vagy esetleg a pozitív diszkrimináció ez ügyben, akkor nincs baj. De ki tudja? Az ördög nem alszik. - szokták mondani. Ezért ez ügyben azt ajánlanám, hogy - ha meg is marad a második nemzetiségre vonatkozó rubrika - mindenki, aki a magyar nemzethez tartozónak vallja magát, ne bonyolítsa más kötődéssel a dolgot, aki pedig vegyes házasságban él, magát már szlováknak vallóként, de a felmenői között vannak magyarok (vagy más nemzetek fiai) és még kötődik az adott nemzethez - ha már nyelvileg nem is, de legalább kulturális szempontból -, az tisztelje meg őseit ezzel a gesztussal és adja meg a második nemzetiséget is!

Ami pedig a közös magyar politizálást illeti, igyekezni kellene tényleg együtt politizálni. Hiszen, ha ilyen egyértelmű, illetve könnyen közös nevezőre hozható témákban sem tudunk egységesen fellépni és egységesen kommunikálni, akkor tényleg nehéz lesz meggyőzni az egyes médiumok által művileg gerjesztett ellenérzésre fogékony embereket arról, hogy van értelme és hatékony lehet a közös párt közösségünk érdekeinek képviseletete terén.

A népszámlálással kapcsolatos információk itt tekinthetők meg: nepszamlalas.sk

Írj megjegyzést!

Újabb Régebbi